Már egy jó ideje nem készítettünk csoporttesztet, mivel nem vendégeskedett nálunk egyszerre több gyártó nagyjából azonos (ár)kategóriában szereplő terméke. Azonban egyszer csak befutott négy közel azonosan árazott állványos doboz egy időben, a piac jó nevű gyártóitól, így alkalmunk nyílt egy csoporttesztre, melynek résztvevői két német, egy francia és egy olasz.
Tesztünk szereplői a 400-500.000.-Ft közötti kategóriában versenyeznek egymással, ami jelenleg nevezhető a középkategória belépő szintjének, a teljes piaci kínálatot nézve. Az árazásukban egymáshoz nagyon közel álló modellekről nem csak azt szerettük volna kideríteni, hogy melyikük képviseli a legjobb ár / érték arányt, hanem azt is. hogy melyikükkel tudnánk akár hosszabb távon is együtt élni, ezért tesztünk a hangsugárzókkal kapcsolatban szubjektív véleményeket is tartalmaz.
Első versenyzőnk az ELAC Carina BS243.4 amely egyedüliként nem a hagyományosnak tekinthető dóm magassugárzóval rendelkezik, hanem a gyártó védjegyeként is szolgáló JET ribbon magasat kapta. A doboz kivitelezése rendkívül szépen sikerült, az élek kerekítettek, az oldallapok hátra keskenyednek, a talprész kialakítása pedig egyedien érdekes, a lefele sugárzó reflex-portnak köszönhetően. A mély-közép sugárzó egy 5.1/4″-os alu-szendvics membrános darab, ami nem rendelkezik az elődök AS-XR „gyémántmintás” megjelenésével, ez már csak a nagyobb modellek kiváltsága. A hangsugárzó érzékenysége 85dB, az ajánlott erősítő teljesítmény 30-150W, a frekvenciamenet 46-30.000Hz, a nominális impedancia 6Ohm, a minimum pedig 4.8Ohm.
A második a Phonar Veritas M4.2 Next , ami nem csak méretben nagyobb, hanem a klasszikus dizájnvonal képviselője is. A doboz megjelenése kellemes, a hátrafele dőlő előlap és a valódi fafurnér borítás klasszikus, időtlen megjelenést biztosít. A hangszórókészlet egy Scanspeak gyártmányú 27mm lágy selyemdómból és egy 160mm-es Peerlees mély/középsugárzóból áll. A hangsugárzó érzékenysége, 87dB, a maximális terhelhetőség 90 / 125W, a frekvenciamenet 40-27.000Hz, a nominális impedancia 8Ohm.
Harmadik résztvevőnk a Focal Aria 906, a kinézetében talán a résztvevők legszebbike. A fautánzatú oldallapokhoz üveg tetőlap és bőrhatású front társul, mely utóbbiban kapott helyet a 165mm-es egyedi lenszálas „Flax” mély/közép és a 25mm-es inverz alumínium dómsugárzó. A hangsugárzó érzékenysége, 89,5dB, az ajánlott erősítő teljesítmény 25-120W, a frekvenciamenet 55-28.000Hz, a nominális impedancia 8Ohm, a minimum pedig 4.6Ohm.
Negyedikként pedig a Sonus faber Luminna II állt be a sorba, ami a gyártó jelenlegi legkisebb modellsorozatának második legkisebb darabja. Megjelenésében a Focal Aria-hoz áll legközelebb, de a kabinet kialakításának részletei kevésbé kifinomultak. A bőrbevonatú doboz elegáns fa előlapjába kerültek a gyártó saját tervezésű meghajtói, egy 29mm-es HD DAD dómsugárzó és egy 150mm-es, cellulóz alapú membránnal készült mély/közép sugárzó. A hangsugárzó érzékenysége, 86dB, az ajánlott erősítő teljesítmény 30-150W, a frekvenciamenet 55-26.000Hz, a nominális impedancia 4Ohm.
A meghallgatáshoz forráskészülékként Cambridge Audio CXN v2 hálózati lejátszónkat fogtunk be, az erősítő szerepét a Luxman L-505uX II integrált erősítő kapta, az összeköttetést Inakustik Referenz LS-2404 Air hangszórókábelek, Inakustik Referenz XLR összekötők biztosították, a tápellátásról pedig az Audio Engineers Forcefield és Forcefield 4D hálózati tápkábelei gondoskodtak.
Zenéink forrása a Tidal, valamint saját szerverünk volt, a műfajok között pedig helyet kapott akusztikus, jazz, rock és igényesebb elektronikus zene is.
A Phonar M4.2Next-el indítottunk, ahol gyorsan kiderült, hogy egy igen kellemes, semleges és zenei megszólalással van dolgunk. A mélyek feszesek, pontosak és kellően részletesek, a közepek jó artikuláltak, a felső tartomány pedig határozottan, de ennek ellenére mégsem tolakodóan van jelen. A tér szélességben és mélységben is megnyílik, a zenészek pozíciói egészen jól felismerhetők, a hangszerhangok pedig élet szerűen valósak. Az akusztikus és jazz műfajok igen jól állnak neki, de még az igényesebb elektronikus műfajon se találunk semmi kiveti valót a megszólalásában, a rock azonban már egy kissé kifog rajta, amin nem is csodálkozunk, mivel ez a műfaj nagyobb hangszórókat igényel. Az egyetlen dolog ami negatívan hat a hangzásra az a fal közelsége, ami nem tesz jót a megszólalásnak, mivel ilyenkor a tér beszűkül, az alsó tartomány pedig kissé mosottá válik. A Phonar doboza igényli maga körül a helyet, ahhoz, hogy megmutassa valódi képességeit.
Az ELAC Carina BS243.4 következett, mivel a gyártás országa megegyezik az előző „fellépővel”, így kíváncsiak voltunk, hogy milyen hasonlóságokat fogunk felfedezni, a megszólalásban. Hát meg kell jegyeznünk, hogy nem sokat. Az Elac előadása „dögösebb”, de kevésbé neutrális. Inkább mindenből többet akar mutatni, mint amennyi is az valójában, de mindezt határozottan és rendkívül tetszetősen teszi. A JET magassugárzónk köszönhetően a felső tartomány gyors és pontos, de mindemellet kiegyensúlyozott és egy pillanatra se válik harsánnyá. A közép szépen belesimul az összképbe, jól fókuszált és kellően kontúros. A mélyek határozottk és néha már el sem akarjuk hinni, hogy ebből az aprónak nevezhető dobozból szólalnak meg, azonban az alsótartomány kissé lágy és kevésbé részletes. A tér minden irányban határozottan van jelenés a falhoz közelebbi elhelyezés sem zökkenti ki az előadásából, bár ilyenkor az amúgy is határozott mélytartomány kissé feldúsul.
A Focal Aria 906 következett, ami a mezőny talán legszebb megjelenésű darabja. A tér rendkívül széles, de nem mutat határozott mélységet. A középtartomány élet szerűen pontos és tetszetős, de a kissé visszafogott mélyek nem támasztják eléggé alá a hangképet. A felső tartomány is többnyire visszafogott, de néha mégis karcos, valamint esetenként elválik a középtartománytól és megpróbál külön életet élni. Az Aria 906 karaktere egyedi abból a szempontból, hogy megszólalása nem a legkiegyensúlyozottabb a mezőnyben, hangja azonban néhány műfajon kiemelkedő tud lenni, de eléggé válogatós.
Utolsóként lépett a porondra a Sonus faber Lumina II. A megszólalás egészen tetszetős, nem akar többet mutatni semmiből, mint amennyire szükség van a kellemes zenehallgatáshoz. Hangja kiegyensúlyozott, soha, semmilyen műfajon nem bántó, de néha hiányoznak az apró részletek. A megjelenő tér határozott, valós méretű és a jobb felvételek esetében kellemesen háromdimenziós. Az alsó tartomány feszes, de kevésbé részletes, mint azt elvárnánk. Mindezt ellensúlyozza a kellemes középtartomány és a finom magasak összhangja.
Csoporttesztünk eredményhirdetése kisebb vitát váltott ki a hallgatóság soraiban. A harmadik és negyedik helyezettben mindenki egyetértett, de az első és második helyezés körül több ér és ellenérv is elhangzott. Végül megszületett a közösségi ítélet, így tesztünk alapján a következő sorrend alakult ki. A negyedik helyre a Focal Aria 906 került, mivel a kategóriájában rendkívül igényes megjelenése mellett hangban nem tudott felnőni a többi résztvevő produkciójához. A harmadik helyre Sonus faber Lumina II került, mivel nyugodt, kiegyensúlyozott hangja és természetessége kellemes órákat biztosíthat minden zenehallgatónak. Az első és második helyen azonban holtverseny alakult ki, mivel a Phonar természetessége és az ELAC látványos előadása között nem igazán tudott a hallgatóság választani. Az ELAC JET magassugárzójának gyorsasága és részletessége versenyzett a Phonar mélyeinek pontosságával és részletességével, mely „verseny” végén inkább megegyeztünk egy közös, osztott első helyezésben. Ha tehettük volna, akkor az ELAC magassugárzóját átszereljük a Phonar-ba és hátra dőlünk, hogy ez az a doboz, amivel hosszú évekig szeretnénk együtt élni.
