Semmi sem változott, csak minden – ELAC Vela BS 403 teszt

Az ELAC BS 403-as állványos dobozait már megjelenésük óta kedveljük, mivel apró méretük ellenére tudják azt, de sok esetben még többet is nyújtanak, mint sok hasonlóan árazott földig érő társuk. Kicsit sajnáltuk is, mikor a modell kifutó státuszba került, de annál jobban örültünk annak a hírnek, amiben a gyártó bejelentette a modell legújabb változatának érkezését.

A bejelentést követő hónapokban gyakran eszünkbe jutott az ELAC BS 403 utódjának szánt modell és izgatottan váruk a a meghallgatás lehetőségét. Kíváncsiak voltuk, hogy a Kiel-i mérnököknek miben sikerült még jobbá tenni az elődmodell igencsak kiválónak számító hangját.

Egy forró júliusi napon azonban véget ért a várakozás, mivel megérkeztek hozzánk a már hónapok óta várt darabok, melyek a korábbi, egyszerű BS 403 típusszáma elé a jól csengő Vela elnevezés került.

Megjelenés

A gyártó bemutatásába most nem mennénk bele részletesebben, mivel ezt már több alkalommal is megtettük, így inkább csak a Vela név eredetére, pontosabban az új modellsorozat elnevezésének feltételezett okaira térünk ki pár sorban.

Az ELAC, a megalakulását követő első évtizedekben nem hangdobozok készítésével foglalkozott, hanem főként több, a hajózásban használatos eszközt gyártott. A Vela (vitorla) névadás is feltehetően ennek köszönhető, így utalva a gyártó kezdeti, hajózással kapcsolatos múltjára, de szerintünk az is lehetséges, hogy a marketingosztály kreatív tagjainak ez jutott először eszébe az új modellek profiljáról.

A Vela BS 403 megjelenése alaposan megújult. Az előd szögletes kialakításának és párhuzamos vonalainak nyoma sincs. Az új modell egy lekerekített élű, trapéz alakú dobozt, egy trükkös alumínium talpat és szintén alumíniumból készült tetőlapot kapott. A korábbi párhuzamos oldalak helyét hátradőlő elő- és hátlap vette át, az oldallapok pedig a hátoldal irányába keskenyednek. A hangsugárzók sziluettje bennünk a Sonus faber Venere sorozatának állványos modelljeit idézte fel, melyek szerintünk az egyik valaha készült legjobb formatervvel rendelkeznek.

Az új dizájn rendkívül látványosra sikerült és néha már olyan érzésünk volt, hogy nem is hangsugárzók vannak az állványokon, hanem egy kortárs szobrász művei. A jól sikerült formákat tovább fokozza a minőség, amire a gyártónál már megszokott beleköthetetlen jelző illik a legjobban. Az oldallapok fényezése hibátlan, a több rétegben felhordott lakk érdekes mélységérzetet kelt, amit a matt talp és tetőlap kontrasztja, valamint az éleken végigfutó fémszínű csíkok még tovább fokoznak.

A talprészben kapott helyet a reflexnyílás, ami a korábbi modellhez hasonlóan a doboz alján került kialakításra, azonban a Vela BS 403 esetében nem négy távtartó, hanem egy keskeny, fokozatosan szélesedő nyílás biztosítja szabad levegő áramlását. Ez a megoldás ránézésre kissé irányítottá teheti a reflexportból kiáramló levegő mozgását, ami megnehezítheti a fal közeli elhelyezést, de az ELAC mérnökeinek korábbi munkáira gondolva, biztosan nem követtek el ilyen baklövést az új modellnél sem.

A hangszórókészlet ránézésre a korábbi modellben is alkalmazott 15 cm-es AS-XR mélyközépből és JET 5 magassugárzóból áll. A gyártó leírása alapján azonban mindkét hangszórót tovább finomították, ennek köszönhetően pedig még pontosabb lett a lesugárzott hangtartomány. A hangszórók felfogatásában is akad pár apróbb változás, mivel a korábbi szögletes takaróelemeket kör alakú változatokra cserélték, azonban a rögzítőcsavarok, a mai trendekkel ellentétben, még így is jól láthatóak maradtak.

A Vela BS 403 méretei is kissé meghíztak elődjéhez képest. A szélessége már majdnem eléri a 20 cm-t, magassága több, mint 36 cm-re nőtt, mélysége viszont 24 cm-re csökkent, de a változások ellenére így is a kisebb monitorsugárzók táborát erősíti. A súly változatlanul meghaladja a darabonkénti 7 kg-ot, ami egy ekkora hangsugárzó esetében több, mint komolynak nevezhető. Teljesítmény adatai nem változtak, a javasolt erősítő továbbra is 40-200 W közötti erővel kell rendelkezzen, érzékenysége 86 dB, frekvenciaátvitele 41-50.000 Hz közötti, az impedanciánál azonban a 4-8 ohm került az adatlapra. Ez utóbbi változás feltehetően annak köszönhető, hogy a korábbi hangszórókábel terminálok helyét kettős kábelezésre alkalmas darabok vették át.

Tesztalanyunk belvilágára is kíváncsiak voltunk, de a szétszedéséhez mégsem fogtunk hozzá, inkább a világhálón kezdünk kutakodni. A fellelt információk alapján az új modell hangváltója szintén a korábbi, minőségi alkatrészekből épül fel, valamint a belső kábelezés is marad a már bevált van den Hul – The Skyline Hybrid.

A számos pozitív változás közé azonban került két apró negatívum is, amit rossz szokásként több gyártó is bevezetett az utóbbi években. Az egyik, hogy Vela BS 403-hoz nagyon szép hangszórótakarók is tartoznak, melyek az elődnél is alkalmazott mágneses rögzítéssel rendelkeznek. Azonban a gyártó a szövetrácsokat nem csomagolta a hangsugárzók mellé, ezért aki szeretné megvédeni a meghajtókat vagy azokat elrejteni a kíváncsi szemek elől, annak külön kell megvásárolnia, mivel opcionális lehetőségként kínálja a cég.

A másik pedig, hogy az ELAC weboldalán feltüntetett információk alapján, a Vela BS 403 már csak fehér és fekete színben lesz elérhető, furnérborítású változatot nem kínál a gyártó. Ezt azért sajnáljuk, mert a fényes dió kivitel az egyik legszebb darabja volt a korábbi modellkínálatnak. Apró érdekesség azonban, hogy webes keresgélésünk közben rábukkantunk pár fafurnér kivitellel rendelkező Vela modell képére és bár nem sikerült kiderítenünk, hogy ezek korai bemutatódarabok vagy netán távoli országokba készült limitált példányok lehetnek, abban viszont biztosak vagyunk, hogy legszívesebben ebben a színben vinnénk haza az új BS 403-at.

Meghallgatás

A meghallgatáshoz próbáltunk megfelelő feltételeket összehozni olyan kategóriákból, melyeket várhatóan a jövőbeli tulajdonosok is használni fognak tesztalanyainkhoz. Ennek köszönhetően több, eszközt is befogtunk a meghallgatás során a Vela BS 403 elé. Tesztünket a szokásos, pár napos bejáratási procedúra előzte meg, mivel tapasztalataink alapján a Kiel-i gyártó darabjai is igénylik és egyben meg is hálálják ezt a fajta törődést.

Elsőnek az általunk nagyon kedvelt a Naim Uniti Star-ral indítottunk, majd új kedvencünk, a Cyrus Lyric-k következett, végül pedig egy körre befogtuk Marantz elő- végfok párosunkat is. Az összeköttetésről Inakustik Referenz LS-1603 , a tápellátásról Neuron LightSpeed Signature kábeleink gondoskodtak, tesztanyagainkat pedig szokásos Karen Souza, Andrea Bocelli, Tátrai Band, Yello és Placebo lemezeinkről válogattuk össze.

Már a legelső hangokat is régi ismerősként üdvözöljük, mivel a Vela BS 403 megszólalása leginkább elődjét idézi. Ezt rendkívül pozitívan értékeljük, mert azt jelzi, hogy Elac mérnökei nem akartak valami “látványosan mást” csinálni, hanem a korábbi, jól sikerült hangot finomították még tovább. A Vela mélyei ugyanolyan elképesztően jók, mint az elődé, ami elsőre igen meglepő egy ilyen kis doboztól, azonban ha valaki megszokja, akkor már szinte perverz függőséget okoz a méret és a hang hihetetlen kontrasztja. A megszólalást szintén a korábbi ” részletes nyugodtság” jellemzi, de mégis valahogy minden jobb lett.

Az előző BS 403 sokáig vendégeskedett nálunk és birtokoltunk is párat a modellből otthonunkban, így elméletben nem kellene, hogy problémát okozzon az előző és a jelenlegi modell összehasonítása. Azonban a nagyon hasonló megszólaláson túl, az újdonság rendelkezik egy olyan “plusszal”, amit nehéz megfogalmazni, mert ezt leginkább hallani kell. A Vela megszólalásában van egy csepp fölényes magabiztosság, ami elődjéből hiányzott, magasai pedig még kellemesebbek és a hang felbontása is javult.

A tér szélesebb, mint azt az elődnél megszoktuk, a mélységérzet még határozottabb, de ez a levegős, nyílt előadásmód mégsem teszi súlytalanná a megszólalást. A színpadkép precíz, a hangszerek és az énekes helye szélességben és mélységben is pontosan megmutatható, de a produkció mégsem hat sterilnek. A megszólalásra leginkább a valós jelző illik. Egyetlen hangszer hangját sem tudjuk külön kiemelni, semmi nem lóg ki a sorból, ami rendkívül egyenletes frekvencia- és fázismenetet feltételez. Az alsó tartomány néha már olyan mélységekbe merészkedik, hogy a gyárilag megadott 41 Hz határértéket egy elegáns felfele kerekítésnek gondoljuk.

A Naim után a Cyrus egydobozos gépe következett, ahol a közép és magas tartomány egy új oldalát mutatta meg. Az énekes olyan, mintha valóban ott állna előttünk, a zenekar tagjai pedig mögötte és ehhez már be sem kell csuknunk a szemünket. Az eddig sem kevés apró részletekből még több jelenik meg, melyek szépen elhelyezkednek a tér különböző pontjain. Az alsó tartomány sem marad el magasabb frekvenciáktól, bár nem ereszkedik olyan mélységekben, mint a Naim esetében, mégis kellemes részletességgel és egy 15 cm-es hangszórótól elvárhatatlan dinamikával szolgál.

Elektronikus zenéinkkel szintén remekel a Vela BS 403, ami sokak számára meglepő lehet az előd képességeinek ismerete nélkül, egy ekkora hangsugárzótól. Yello számai alatt úgy érezzük, hogy tesztalanyunk akár egy komolyabb házibulit is könnyedén kiszolgálna, de erre a célra mégsem lenne szívünk befogni. Az elektronikus dallamok után váltottunk és kiderült, hogy a rock is ugyanolyan jól áll neki. A gitár, a dobok és az énekes hangja mindvégig erőteljes, de a megszólalás még a zúzósabb részeknél sem esik szét vagy válik tolakodóvá.

Legkomolyabb árcédulával rendelkező párosunk, a Marantz elő-végfok párosa maradt tesztünk végére és bár ez a párosítás kissé már túlnő tesztalanyunk kategóriáján, mivel az erősítő-duó listaáron megközelíti a hárommillió forintos összeget, mégis kíváncsiak voltunk közös produkciójukra. A Marantz kombónk kissé válogatós, ezért körültekintően ajánlott mellé további partnereket választani, azonban az állványos Vela-val már elsőre sikerült olyan összhangot teremteni, hogy meg is lepődtünk.

A megszólalás még levegősebb, mint korábban, de mégis kellően súlyos és testes. A Marantz-nál előforduló kissé hangsúlyos magasaknak nyomuk sincs, a középtartomány pedig már túlságosan is valósnak érződik. Az elő- végfok párosunknál gyakran hiányolt mélyek itt a helyükön vannak és annak ellenére, hogy a Naim alsó tartományának produkcióját meg sem közelítik, mégis egységesek és dinamikusak.

Az állványos Vela “vallatása” jó hosszúra sikerült, mivel az unalomig ismert számainkat újra és újra meg akartuk hallgatni, mert nehezen hittük el, hogy még mindig fedezünk fel bennük újdonságot. A sokórás elfoglaltságot azonban egy pillanatra sem bántuk, mivel egy újabb kiváló hangsugárzót ismerhettünk meg a német gyártó kínálatából.

  • Kinézet
  • Kivitelezés
  • Hang
  • Ár/érték
5

Összefoglalás

AV-Magazin: REFERENCIA

Az ELAC Vela BS 403 nem okozott csalódást. Hangja elődjéhez képest tovább finomodott, pedig már annak megszólalásába sem tudtunk belekötni. Hangja alapján egy jó “mindenes”, azonban leginkább az elmélyült zenehallgatást kedvelők megfelelő társa lesz és nem a házibulik kedvenc darabja, bár szerintünk ez utóbbi szerepkörben is simán megállná a helyét.

A megjelenése még hangjánál is nagyobb mértékben javult, az új formaterv pedig sokkal modernebb és egyben időtállóbb, mint az előd megjelenése. A felhasznált anyagok és az összeállítás minősége beleköthetetlen, a fényezés hibátlan, ami hangjával együtt még kívánatosabb teszi a hangsugárzót.

Azonban pár apró negatívum is érkezett a modellváltással, melyek szerencsére sem hangját, sem használati értékét nem befolyásolják. A színválaszték csökkentése és a hangszórórácsok külön csomagba helyezése biztosan tudatos piaci döntés, mi azonban mégis kissé szomorúan gondolunk az előd gyönyörű dió kivitelére és értetlenül állunk az opcionálissá vált “kiegészítők” előtt, mivel ilyen árcédula mellett, ez az apróság nem igazán lehet tétel a gyártó számára.

Igaz korábban nem került említésre, de van még egy dolog ami változott. Ez pedig az ár. Az előd sem volt olcsónak nevezhető darab, azonban a Vela árazása még feljebb kúszott, ami az igényesebb anyaghasználatnak, a költségesebb gyártásnak és a piaci körülményeknek is betudható. Azonban ahogy az elődmodell, úgy a legkisebb Vela is minden érte kifizetendő forintot megér, mivel kategóriájában sikerült újradefiniálnia a referencia jelző fogalmát.

Listaár: 682.705,-Ft

Hozzászólások