Minden a régi – ELAC Carina FS247.4 teszt

Az ELAC 240-es sorozatát már a legelső modellek megjelenésétől kedveljük. Hangjuk kellemes, bár eleinte kissé megosztó volt, a technológia egyedi, a formaterv pedig az elegánsan konzervatív vonalat követte. Most azonban sok minden változott a legújabb .4-es végződésű modelleknél, melyek a 240-es sorozatszám mellé a Carina elnevezést is megkapták.

Az ELAC 240-es széria mindig a gyártó legnépszerűbb sorozatának számított, mivel ezek a modellek még megfizethető árban kínálták a német gyártó különleges, a felső kategóriákban is megtalálható megoldásait. A modellválasztékot alulról végignézve, ebben a sorozatban találkozhattunk először együtt a JET magas- és az AS-XR mély/mélyközép-sugárzókkal. Eddig…

Megjelenés

Az új Carina sorozat alaposan megváltozott, mind kinézetében, mind a hangszórók technológiájában, mind pedig a családtagok számában. Az új széria jelenleg 3 modellből, az állványos BS243.4, az álló FS247.4 és a házimozi rajongók számára készült CC241.4 típusokból áll. Ez jelenleg egy nagyobb méretű állványos és egy szintén nagyobb méretű álló modellel kevesebb, mint a korábbi sorozatok, de a gyártó feltehetően ezt a későbbiekben pótolni fogja.

További és egyben a leglátványosabb változás, a hangsugárzók új formaterve, amely a nagyobb Vela modellek kinézetével harmonizál. A kabinet hátrafelé kissé keskenyedik, alul pedig a nagyobb szériához hasonlóan egy alumínium elem biztosítja az alsó reflexnyílás megfelelő működését. A megjelenés határozottan szebb az elődöknél, de egy kissé elnagyoltabb és egyszerűbb, mint a jelenlegi 400-as széria formaterve.

A selyemfényű festés a gyártótól már megszokott, hibátlan minőségű, a függőleges élek pedig határozott kerekítést kaptak a korábbi szögletes design helyett. A hátoldalra kettős kábelezésre / kettős erősítésre is alkalmas, kiváló minőségű terminálok kerültek, felettük a második reflexnyílás kapott helyet, legalul pedig az alumínium elembe csavarható lábak / tüskék biztosítják a keskeny doboz megfelelő stabilitását.

A frontoldalra áttérve kissé csalódottan vesszük tudomásul, hogy a legújabb 240-es sorozatban elbúcsúzhatunk a jellegzetes „gyémántmintás” AS-XR mély és mélyközép sugárzóktól és ránézésre a magassugárzó is a kettővel korábbi széria JET 3-as modelljének tűnik. Ez kinézetben visszalépés, de az ELAC mérnökei feltehetően nem engedtek a hangminőségből, mindössze a 240-es modelleket vizuálisan jobban el kívánták választani a felsőbb kategóriáktól.

A hangszórókészlet 2 darab 150 mm-es alumínium-szendvics szerkezetű meghajtóból és a cég védjegyeként is szolgáló JET magassugárzóból áll, melyek két és fél utas rendszerben, 250 Hz-nél és 2.500 Hz-nél váltják egymást. A karcsú dobozok frekvenciaátvitele 34-30.000 Hz közötti, mely adatok a korábbi modellek ismeretében egyáltalán nem tűnnek túlzásnak, az érzékenység 87 dB, a terhelhetőség 120 W, az impedancia pedig 6 Ohm (minimum 4.8 Ohm). A dobozok mérete 22 x 20 x 108 cm, súlyuk 17 kg darabonként.

A korábbi 240-es sorozatokba van den Hul belső kábelezés került, igaz még nem a nagyobb szériákban megtalálható The Skyline Hybrid, csak egy egyszerűbb, rézvezetővel ellátott változat, a Carina esetében azonban erről nem találtunk érdemi információt. Feltehetően nem léptek visszafele ezen a téren sem, a látszat és az információk hiányának ellenére. A hangváltó viszont a megszokott igényes darab, amely minőségi kondenzátorokból és légmagos tekercsekből épül fel.

Említést érdemel még egy dolog, ami számunkra továbbra is nehezen emészthető, miközben egyre több gyártó alkalmazza. Ez pedig az előlapi szövet, pontosabban annak hiánya. A mágnesesen rögzíthető előlap opcionálisan vásárolható meg, pedig a kiegészítő ára nem különösebben nagy összeg, ezért is érthetetlen számunkra, hogy miért nem fért bele a dobozok árazásába.

Meghallgatás

A meghallgatáshoz egy BluOS modullal kiegészített NAD C388 erősítőt választottunk, mivel ár / érték arányban és lehetőségeinkhez mérten is ez tűnt jelenleg a legjobb választásnak. A kábelezést LightSpeed Ultimate 4D tápkábel és Inakustik LS-803 hangszórókábelek képviselték.

Tesztünket megelőzően a Carina FS247.4 páros már átesett több száz órányi bejáratáson, így ez az unalmas művelet szerencsére kimarad most az életünkből.

A NAD C388 közreműködésével megszokott teszt zenéinket szerverünkről indítottuk el és már az első hangoknál elégedetten nyugtáztuk, hogy a látszat ellenére sikerült a mérnököknek szintet lépni az új 240-es sorozat álló modelljének esetében.

A JET magassugárzó részletessége továbbra is rendkívül meggyőző, de emellett a hangja melegebb, mint az elődöké. A harmadik generációs széria felső tartománya is már lágyabbnak, kerekebbnek tűnt, mint a korábbi modelleké, de a Carina FS247.4 megszólalása ezen is túlmutat és nagyon közel áll a korábbi 400-as sorozatéhoz, ami komoly dicséret a részére.

Azonban annak ellenére, hogy a korábbi sorozatokhoz képest finomabb, lágyabb magasakat hallunk, a részletesség semmit sem csökkent. A tér minden irányban tágas, az apró részletekből sincs hiány, a színpad pedig a hangsugárzók előtt és mögött is megjelenik, amihez jól érzékelhető mélységérzet társul. Az énekhang kellemes és kontúros, az énekes pozíciója nagyon jól érzékelhető. A középtartomány nem tolakodó, mindig annyira van jelen, amennyire éppen kell.

A gyártótól már megszoktuk, azonban minden alkalommal meglep bennünket, hogy a keskeny hangsugárzók milyen komoly mélytartomány-megjelenítésre képesek. Ránézésre a két darab 15 cm-es hangszóró erre biztosan nem lehet képes, azonban erre rácáfol amit hallunk. Az alsóbb frekvenciák sok subwoofer-t is megszégyeníthetnének, a basszusgitár és a lábdob hangja pedig szenzációs, viszont néha egy kissé lassúnak tűnnek.

Azon már meg sem lepődünk, hogy a térben megszólaló hangok néha olyan hatást keltenek, mintha nem kettő hangsugárzó lenne előttünk, hanem egy komplett házimozi összeállítás helyezkedne el körülöttünk.