Itt van Amerika – Polk Audio Signature E 5.1 teszt

A Polk Audio régi motorosnak számít az audioiparban, mivel szakemberei már közel fél évszázada fejlesztenek és készítenek hangsugárzókat. Jelenlegi tesztalanyaink is a több évtizedes tapasztalat eredményei és ennek köszönhetően számos egyedi megoldással rendelkeznek.

A tengerentúli gyártók valamiért nagyon kedvelik a hangzatos és egyben minőségi szintet jelző modellneveket. Ennek köszönhetően már az alsóbb kategóriákban is gyakran találkozni a Reference és a Signature elnevezésekkel, melyek eredeti funkciója az adott gyártó drága, kiemelkedő minőségű vagy különleges termékének jelölése lenne.

A Polk Audio megújult Signature modellcsaládja azonban, az elnevezés ellenére, a teljesen megfizethetőnek számító kategóriában száll ringbe a konkurencia kínálatával. A vásárlókért vívott küzdelemben minden esélye meg is van a győzelemre, mivel a hangzatos modellnév mellett kinézete is látványosra sikerült.

Megjelenés

A Polk Audio Signature E modellcsaládjának képviseletében az S55e front, az S30e center és az S10e állványos hangsugárzók kerültek hozzánk, melyeket egy szintén a Polk Audio kínálatból származó HTS 10 aktív mélysugárzóval egészítettünk ki tesztünkhöz.

Aktuális tesztalanyaink hivatalosan fehér színben érkeztek, azonban a dobozok oldala halvány, szürke faerezetű fóliaborítást kapott, ami kissé árnyalja a fehér szín egyhangúságát. Az egyetlen „kakukktojás” az aktív mélysugárzó, mivel feketében képviseltette magát, de látványos kontrasztja egyben lehetőséget biztosított arra, hogy összevessük melyik színben vinnénk haza szívesebben a Polk Audio hangsugárzóit.

A Signature E modellek kinézete teljesen egységes és ebből a sorból a mélysugárzó sem lóg ki. A megjelenést az egyszerű, de mégis látványos formák, az erőteljesen lekerekített sarkok és hivalkodó feliratok uralják. A markáns dizájnról elsőre a Q Acoustics dobozai jutottak eszünkbe, ahol szintén hasonló formai elemeket alkalmazott a gyártó, de a Polk esetében minden egy kicsit jobban sikerült és egységesebbnek hat.

Az álló kivitelű S55e-t közelebbről megvizsgálva elsőre a magassugárzó alatti „American Hifi” feliraton akad meg a szemünk, ami a márkanév közelebbi ismerete nélkül is egyértelművé teszi minden kíváncsiskodó számára a gyártó nemzetiségét. A dizájn szerintünk remekül sikerült, ami jól illik a napjainkban divatos modern nappalik megjelenéséhez, de a hangszórótakarókat a helyükre pattintva a karcsú dobozok szinte bármilyen környezetbe be tudnak simulni.

A frontoldal felső részét egy műanyag elem fedi, ami nem csak jól néz ki, hanem a hangszórókat rögzítő csavarok eltakarására is szolgál. A meghajtók 1″-os, nagyfelbontású Terylene dómsugárzóból és 6.5″-os, „Dynamic Balance” fantázianévvel illetett, mica-polipropilén mély/mélyközép hangszórókból állnak. A reflexnyílás alulra került, a keskeny dobozok stabilitását pedig oldalra nyúló fémlábak biztosítják.

Az álló frontok alján a gyártó egyedi fejlesztésű „Power Port” reflexnyílása található, ami egy távtartó-lábazat és egy íves oldalú kúp kombinációjából áll. Ez a megoldás a gyártó szerint egyenletesebbé és zajmentesebbé teszi a mély tartomány megszólalását, a reflexnyílásból kilépő levegő irányának szabályozásával. A különleges reflexport azonban nem csak az álló modellek sajátja, mivel kissé más formában, de az állványos dobozokon és a centeren is helyet kapott.

A hátoldal spártai, itt mindössze a hangszórókábel csatlakozói kaptak helyet, melyek egész jó minőségű darabok, valamint kettős kábelezésre is lehetőséget biztosítanak. Az S55e kellemes méretekkel rendelkezik, magassága 105, szélessége 23, mélysége 32 cm, súlya pedig közel 20 kg darabonként. A gyári adatok alapján az ajánlott erősítőteljesítmény 20-200 W, az érzékenység 90 dB, a frekvenciaátvitel pedig 32-40.000 Hz.

Az S30e center olyannyira illeszkedik az álló modell megjelenéséhez, hogy szinte annak félbevágott és elfektetett változatának tűnik. A középre szánt hangkeltő is megkapta a Polk saját fejlesztésű „Power Port” reflexnyílását, ami itt a hátoldalra került. A magassugárzó szintén az 1″-os Terylene dómsugárzó, a mély/mélyközép hangszórók pedig 5.25″-os, mica-polipropilén membrános darabok.

A center átlagosnak nevezhető 50 x 20 x 27 cm-es méretekkel rendelkezik, súlya közel 9 kg, gyári adatai pedig egészen biztatóak. A gyártó által ajánlott erősítőteljesítmény 20-125 W, a frekvenciaátvitel 42 Hz-től 40 kHz-ig terjed, az érzékenység 89 dB.

Szettünk háttérsugárzóinak szerepét az S10e állványos páros kapta, mely társaihoz képest látványosan apró méretekkel rendelkezik. A 22 x 14 x 16 cm-es dobozkák megjelenése szintén illeszkedik a modellcsalád tagjaihoz és a hátoldalról sem hiányzik az egyedi reflexport. A meghajtók a már korábban bemutatott darabokból állnak, mindössze a 4″-os mélyközép hangszórók mérete változott. A gyári adatok szerint a frekvenciaátvitel 67-40.000 Hz-ig terjed, az érzékenység 87 dB, az ajánlott erősítőteljesítmény 20-100 W.

A fehér résztvevőket kissé félretéve, az egyetlen fekete darabot vettük alaposabban szemügyre, a HTS 10 személyében. Az aktív mélysugárzó mind megjelenésében, mind pedig anyaghasználatban teljesen a Signature E modellek vonalát követi, így tökéletesen illeszkedik azok formavilágához.

A mélysugárzó fekete színe szerintünk markánsabb, mint a fehér modelleké, de természetesen a választott színt minden esetben a környezet és az egyéni ízlés határozza meg. Mérete a kezelhető kategóriába tartozik, nem kicsi és nem is túlzottan nagy, ezért átlagos méretű szobákban könnyedén elhelyezhető. A 10″-os polipropilén meghajtó a doboz elejére került, alul pedig az álló Signature E modellekhez hasonló lábazat és az elmaradhatatlan „Power Port” található.

A doboz méretei 42 x 39 x 40 cm, súlya 18 kg, a beépített erősítő egy D osztályú, maximálisan 200 W teljesítményre képes darab, a hátoldalon pedig a szokásos kezelőszervek és csatlakozók sorakoznak. Van „Line in” és „LFE” jelölésű RCA aljzat, van automatikus vagy vezérelt ki/be kapcsolás, a hangerő és a frekvenciavágás fokozatmentesen állítható, a fáziskapcsoló azonban csak két állású, 0 vagy 180 fokos váltást tesz lehetővé.

Meghallgatás

A vizuális ismerkedést követően a Polk Audio dobozait hadrendbe állítottuk tesztünkhöz, a meghajtásukat pedig egy Denon AVR-X2500H-ra bíztuk. Az összeállítást így minőségben és árazásban is sikerült összehangolnunk, nem alá vagy fölé lőve az egyes kategóriáknak.

A Polk szett természetesen már korábban bejáratásra került, így azokat nem a kicsomagolás utáni gyári állapotukban fogtuk tesztre. A meghallgatást egy gyors beállítás, majd annak finomhangolása előzte meg, a lehető legjobb élmény elérésének érdekében.

Filmes tesztanyagnak a Legendás állatok legutóbbi részét választottuk, sokcsatornás zenénket Hans Zimmer prágai koncertje biztosította, a sztereó meghallgatáshoz, pedig kedvenc előadóink közül válogattunk.

A Harry Potter előzményfilm látványos, pörgős és emellett nagyon jó hangkeverést is kapott. A soha nem létezett állatok hangjai nagy kihívást jelenthettek a filmkészítők számára, de hangsugárzóinkat is rendesen megdolgoztatják. A filmes varázslatokat kísérő effektek erőteljesen szólalnak meg, a mély tartomány határozott, de emellett a párbeszédek hangja is jól érthető. Az egész megszólalásban főként az erő dominál, ami élvezetessé teszi a filmet, azonban az apró részletek kissé háttérbe szorulnak.

Az alsó frekvenciákat a HTS 10 mélysugárzó rendesen támogatja és odacsap, amikor arra szükség van. Hangja nem túl játékos vagy részletező, de erőben több, ma kapható drágább versenyzőt is maga mögé utasíthatna. Külön dicséret illeti azért, hogy 10″-os hangszórója és közepes teljesítményadatai ellenére sem bizonyult kevésnek a nagyjából 30 négyzetméteres teszthelységünkben.

Sokcsatornás koncertfelvételünk megszólalása szintén határozott és erőteljes, azonban a finom részletek itt is kissé elbújnak. A hangszerhangok megfelelőek, a mély tartomány testes és hangsúlyos, de a hangerőt a szokásosnál feljebb tekerve kissé nyers és kemény lesz a megszólalás.

Kétcsatornás tesztanyagaink közül leginkább a rock és az elektronikus zenék állnak jól a Signature S55e-nek, így ezekkel folytattuk a jazz és akusztikus műfajokkal tett próbák után. A hangot itt is a korábban már megismert testes és dinamikus előadásmód jellemzi, az apró részletek hiányosságait azonban a tiszta megszólalás jól ellensúlyozza.