Formabontó – Denon AVR-X2500H AV erősítő teszt

A Denon AV erősítői nem igazán szoktak meglepni bennünket megjelenésükkel. Azonban jelenlegi tesztalanyunk megújult kinézete, már a kicsomagolást követő pillanatokban a legváltozatosabb érzelmeket váltotta ki tesztcsapatunk tagjaiból. A korábbi formaterv nem csak rendesen megváltozott, hanem kísérteties hasonlóságot is mutat egy másik nagy nevű japán gyártó, szintén ebben a kategóriában versenyző termékeivel.

A Denon modellek kinézetét gyakran lehetett unalmasnak vagy konzervatívnak nevezni, mivel elsősorban nem kinézetükkel akarták meghódítani a közönséget, hanem hangjukkal és szolgáltatásaikkal. Ez a trend azonban megváltozni látszik, mivel a középkategória idei legkisebb képviselője új formatervet kapott, melyhez reményeink szerint, az elődöktől már megszokott kezelhetőség, szolgáltatások és hangminőség is tartozik.

Megjelenés és szolgáltatások

Nem tudjuk mi lehet az oka, talán csak a véletlen műve vagy a Denon mérnökei kifogytak az új ötletekből, de az X2500H modell kinézete kísértetiesen emlékeztet a Pioneer AV erősítőinek megjelenésére és a hasonlóságok felfedezéséhez még csak nem is kell hunyorognunk.

A hasonlóság valóban kísérteties. A látható eltéréseket mindössze a bemenetválasztó és a hangerő tárcsájának méretbeli különbsége, az előlap enyhe, vertikális íveltsége, valamint az előlapi gombok és csatlakozók kissé módosított elhelyezése  jelenti. Azonban a számos hasonlóság ellenére az új megjelenés rendkívül jól sikerült. A látvány kellemes és egyben az elődöknél komolyabb benyomást is kelt, így kissé érthetetlen, hogy miért kell közel ugyanolyan „arcot” tervezni, mint amivel egy konkurens modell rendelkezik.

A külsőt követően figyelmünket a beltartalomra fordítottuk, mivel a gyártó az AVR-X2500H-t rendesen megpakolta szolgáltatásokkal. Bekerült a legújabb HDR10, HLG és Dolby Vision támogatás, a korábbi modellekkel ellentétben végre találunk a készüléken phono bemenetet és RS-232 portot is. Az idei év legnagyobb újdonságai közé tartozó Alexa hangvezérlés és AirPlay 2 sem maradt ki a repertoárból, azonban mindkét szolgáltatás megfelelő használatára itthon, ahogy földrajzilag Közép-Európa többi országában is, még egy darabig várni kell.

Az újdonságok után végigvettük a már kötelező szolgáltatások meglétét is, így nyugtáztuk, hogy nem marad ki a Dolby Atmos, a DTS:X, a Virtual:X, a Wi-Fi, a Bluetooth kapcsolat és az elengedhetetlen HEOS multi-room képesség sem a készülékből. A digitális-analóg átalakítást a már megszokott AKM D/A konverterek végzik, a megfelelő hangerőért pedig 7 darab végfokerősítő felel. Utóbbiak a gyári specifikációk alapján csatornánként 150 W teljesítmény leadására képesek, de az „apróbetűs” részben azért a gyártó felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint a feltüntetett teljesítményadatot egy csatornán és 1 kHz mérőjellel meghajtva kell értelmezni.

A HEOS multi-room funkciót nem volt alkalmunk kipróbálni, mert a teszt pillanatában nem volt nálunk ilyen képességgel megáldott hangszóró, azonban elgondolkoztunk azon, hogy a Denon miért is nem kínál olyan lehetőséget, mint a HEOS AVR esetében, ahol például a vezeték nélküli multi-room hangszórók a háttérsugárzók szerepét is képesek betölteni egy többcsatornás konfiguráció esetén. Egy ilyen lehetőség szerintünk kihagyott ziccer a gyártótól, mivel sok felhasználó érdeklődését kelthetné fel. Mindenesetre a HEOS ettől még szerves része a készüléknek, mivel az összes hálózatos zenelejátszás rajta keresztül és a hozzá tartozó alkalmazás segítségével történik, ahogy a korábbi modellek esetében is.

A megújult külső, az idei év slágereinek, valamint a kategória kötelező szolgáltatásainak átnézését és némi elmélkedést követően nem maradt más hátra, mint a gyakorlatban is megismerkedni az újdonság képességeivel.

Meghallgatás

A meghallgatást megelőzően alaposan eltöprengtünk, hogy mivel is párosítsuk össze az AVR-X2500H-t. Rendelkezésünkre állt egy Dali Spektor, egy Magnat Shadow és egy Sonus Faber Principia 5.0 szett is, de végül mégis arra jutottunk, hogy a korábban már több alkalommal és nagyobb kategóriás AVR-ek mögött is kiemelkedően teljesítő Dali összeállítás lehet a megfelelő társaság az újdonság mellé. A mély tartományt ezúttal is két darab Taga TSW-90 támogatta, így tesztünk első felvonásához össze is álltak a résztvevők.

A meghallgatást beméréssel kezdtük, pontosabban csak kezdtük volna, mivel tesztalanyunk egy kissé „kérette” magát. A szokásos mikrofonos beállítást kiegészítve igénybe akartuk venni az  Audyssey MultEQ Editor alkalmazást, azonban az AVR-X2500H és a vele egy légtérben elhelyezett Wi-Fi router között akadhattak problémák, mivel a kapcsolat több esetben megszakadt a mérés közben. Gondoltunk egyet és szoftvert frissítettünk. A firmware sikeres frissítése után azonban minden összeállt, ezért a jövőbeli tulajdonosoknak mindenképpen azt ajánljuk, hogy az üzembe helyezést a legfrissebb szoftververzió telepítésével kezdjék, ha el szeretnék kerülni a felesleges köröket.

A kicsomagolást követő kezdeti meglepetést egy újabb követte, amit az Audyssey bemérőrendszere okozott. A szobakorrekciós rendszert ugyan már többször illettük kritikával a múltban, de most úgy tűnik, hogy a szakembereknek sikerült a szoftveren javítani, legalább két dologban biztosan. Végre a hátterek hangerejét nem tolta az egekbe és a mélyeket sem túlozta el, ezért feltételezzük, hogy történt némi szoftveres finomhangolás, ami az előző változatokhoz képest egészen jól sikerült. A meghallgatást így az Audyssey által javasolt értékekkel kezdtük.

Említést érdemel még a menürendszer és a kezdeti beállítási segéd, amit már eddig is szerettünk a gyártó elektronikáiban és talán az egyetlen dolog, amit érintetlenül hagytak a mérnökök a jelenlegi modellben a korábbiakhoz képest. A beállításvarázsló és a menü felépítése még egy kezdő házimozis számára is könnyedén átlátható, a hozzá tartozó ingyenes mobilalkalmazás pedig egy szintén könnyen használható, kellemes megjelenéssel rendelkező darab. Ezen a téren biztosan nem érheti kritika jelenlegi tesztalanyunkat, ahogy a korábbi modelleket sem.

Első nekifutásra Sci-Fi vonalon vetettük be a Denon-t és a Feledés (Oblivion) mozgalmasabb jelenetei közben tekertük fel a hangerőt, és a már jól ismert Dali Spektor-októl egészen kellemes produkciót kaptunk.

A Denon X2500H illeszkedik a márkától eddig megszokott „hangzásvilágba”, de mégis kissé más. A legnagyobb újdonság talán a nyugodt és semleges megszólalás mellett a részletesség, ami sokat javult, továbbá a magas tartomány élénksége, ami eddig nem igazán volt ennyire jelen a korábbi modelleknél.

A dinamika is kellemesen valós, a beszédhang jól érthető még a mozgalmasabb jelenetek közben is, a mélyek kissé visszafogottak, de ennek ellenére mégsem keveselljük őket.

A meghallgatást a Jack Reacher és a John Wick általunk jól ismert és sokszor hallott jeleneteivel folytattuk, ahol a megszólalás a továbbiakban sem okozott csalódást. A hang erőteljesen valós a lövöldözések és az autós üldözések közben, azonban kellemesen finom és artikulált a párbeszédek alatt.

Többcsatornás zenére váltva következett a Legends of Jazz című albumról néhány szám 5.1 FLAC formátumban Chick Corea és Al Jarreau közreműködésével. A filmjelenetek után itt sem kellett csalódnunk, mivel egy alsó-középkategóriás AVR-hez képest igencsak élvezhető muzsikát és pontos színpadképet kaptunk. Bár az elsöprő dinamikát és a részleteket itt is hiányoltuk kissé, de ez a legkevésbé sem negatívum egy viszonylag olcsónak számító AV erősítő esetében.

A filmrészletek és a többcsatornás zenéink után sztereó tesztünk következett, ahol Kari Bremnes – Wave on Rock című darabjával vallattuk tesztalanyunkat. Itt érdekes módon még  jobban domborított a Denon, mint a koncertfelvétel alatt, főként miután kicseréltük a gyári tápkábelt egy jobb, de mégsem túl drága darabra.  A légies hangzás és a részletesség továbbra is megmaradt, de mégis kellemes és kiegyensúlyozott volt az előadás.  A részletek és a dinamika határozottan javult, bár egy kicsivel többet még itt is simán el tudtunk volna viselni az utóbbiból.

Apró érdekesség, hogy a sztereó zenéink alatt megpróbáltuk a „Pure” funkciót bekapcsolni a távvezérlőn elhelyezett dedikált gomb segítségével. A funkció bekapcsolásának hatására változott ugyan a hangzás, ami feltehetően az ilyenkor felesleges áramkörök lekapcsolásának volt köszönhető, de a korábban beállított vágások és ezzel együtt a mélysugárzó működése továbbra is megmaradt.  A frontokra csak akkor tudtuk a teljes frekvenciatartományt átirányítani, ha a menüben kikapcsoltuk a mélysugárzót, ezzel „Large” állapotba helyezve a frontsugárzókat. Erre a jövőbeli tulajdonosoknak érdemes odafigyelni, ha az elérhető legjobb minőségben szeretnék sztereó zenéiket élvezni az AVR-X2500H előadásában.

Tesztünk végén még kíváncsiságunktól vezérelve bekötöttük a kéznél lévő Sonus Faber Principia dobozainkat is, melyek komoly meglepetést okoztak. A korábban hallott kissé légies megszólalás megmaradt, de a dinamika észrevehetően javult, továbbá a hangzás is kicsit testesebbé vált. Mindez egy részről nagyon jót tett a megszólalásnak, másrészt viszont egy intő jel a jövőbeli Denon X2500H tulajdonosoknak, hogy egy olcsóbb hangsugárzó szettnél bizony többre lesz szükségük, ha mindent ki akarnak hozni ebből a modellből.