Könnyű megszokni – Booster Kinetic és Fluidum rezgéscsillapító teszt

Az elmúlt években több megoldást, állványt, alátétet kipróbáltunk, melyek között voltak olcsóbb, drágább és egészen különleges darabok is. Volt ami hatásosnak bizonyult, de volt olyan is, ami szinte alig hozott változást. Természetesen mi is támogatjuk a megfelelő rezgéscsillapításra és elcsatolásra szolgáló megoldásokat, de sok esetben azt tapasztaltuk, hogy ezek a kiegészítők nem a problémát kezelik/szüntetik meg, hanem olyan változásokat okoznak, amelyek vagy tetszenek a hallgatóságnak vagy nem.

Tény, hogy az audiorendszerekben a rezonanciák káros hatással lehetnek a hang minőségére, a hangképre és a különböző frekvenciák megszólalására. A nemkívánatos vibrációk hatására kioltások és/vagy kiemelések keletkezhetnek, ami akár komoly hatással lehet például a dinamikára, a színpadképre, a színpadmélységre, az ének- és a hangszerhangokra. A megfelelő rezgéscsillapítás ezért fontos és érdemes gondosan válogatni a kiegészítők piacán, mivel jelentős eltérések tapasztalhatók a különféle megoldások között, továbbá az árakban is elég nagy különbségeket lehet felfedezni.

Megjelenés és tulajdonságok

Tesztalanyaink ezüst és réz színű fém dobozokban érkeztek, 3 és 4 darabos kiszerelésekben. A forgalmazótól több készletet is kértünk, mivel elektronikák, állványos és center hangsugárzók alatt is ki akartuk próbálni a rezgéscsillapítókat. A készülékek alá 4 darabot terveztünk, a hangsugárzókhoz pedig, 3-3 darabot, a dobozok és az állványok közé.

A Booster párnák a rezgéscsillapító eszközök olcsóbb kategóriáját képviselik, de ennek ellenére megjelenésük egészen igényes. A lekerekített sarkú, 65 mm oldalhosszúságú és nagyjából 15 mm vastag négyzetek kellemes tapintású, enyhén velúrszerű, bőrhatású anyagból és kézi munkával készültek. A kézi készítés néhány helyen, a varrás vonalán, nyomokban felfedezhető, de hát az apró hibák teszik egyedivé a kézzel gyártott termékeket. A kivitelezés és a minőség azonban prémiumnak nevezhető. A Booster párnák anyagát lézerrel vágják, a márkajelzés is lézerrel kerül rájuk, a varrás pedig az ejtőernyőzésben is használt poliamid szállal készül.

A Kinetic változat fekete, a Fluidum pedig sárgásbarna, a gyártó szerint „camel” színű. Kettejük közül színben nekünk az utóbbi jött be jobban, a formájukban és méreteikben megegyező rezgéscsillapítók közül. Az azonos méret és forma ellenére a két párna fogása is eltérő, a Kinetic lágyabban a Fluidum pedig keményebben reagál a kíváncsi nyomkodásra. Ez az alkalmazott belső anyagoknak köszönhető, mivel a Kinetic pontosan méretezett, tiszta szilicium-dioxid kristályszemcséket, a Fluidum pedig apróbb szemcseméretű és egy különleges polimerrel bevont tiszta szilicium-dioxid kristályszemcséket tartalmaz. A Fluidum változat esetében az apró kristályszemcsék, a polimer bevonatnak köszönhetően, a nem-newtoni folyadékokhoz hasonlóan viselkednek, így különböző erősségű vibrációkra eltérő csillapítási karakterisztikával reagálnak. A gyártó ezt a tulajdonságot egyszerűen adaptív csillapításnak nevezi.

A Booster rezgéscsillapítók részecskecsillapító technológiát alkalmaznak, mely alapelve az, hogy a szabadon mozgó szemcsék egymáshoz viszonyított elmozdulása közben a kinetikus energia elnyelődik és hővé alakul. A részecskecsillapítás leginkább egy, a homokba dobott kavics viselkedéséhez hasonlít, ahol a homokszemcsék azonnal csökkentik és eloszlatják az ütközés mozgási energiáját. A részecskecsillapítás legnagyobb előnye, hogy a vibrációk energiáját széles frekvenciatartományban képesek elnyelni és hővé alakítani. Ennek a tulajdonságuknak köszönhetően hatékonyabbak a viszkoelasztikus csillapítóknál, melyek általában csak egy szűk frekvenciasávban hatékonyak, az azon kivül eső rezonanciákat pedig továbbítják vagy visszaverik, így további vibrációt gerjeszthetnek a készülékekben.

A gyártó az alátéteket forráskészülékek, erősítők, center és állványos hangsugárzók, mélysugárzók, projektorok és médiaszerverek elcsatolásához ajánlja, így a felhasználási lehetőségek elég széleskörűek. A Booster rezgéscsillapítók 3 és 4 darabos készletben kaphatók, melyek közül könnyedén kiválasztható a kellő darabszámot tartalmazó változat. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a Booster rezgéscsillapítók darabonként maximum 10 kg teherbírásra képesek, ezért a rájuk kerülő eszköz súlyát figyelembe véve érdemes a szükséges darabszámmal kalkulálni.

Meghallgatás

A Booster rezgéscsillapítókat a lehető legtöbb eszköz alatt szerettük volna próbára tenni, így bekerültek egy házimozi rendszer nagy része, továbbá egy olcsóbb és egy drágább sztereó rendszer egységei alá is.

A teszthez népes tábort válogattunk össze. Az elektronikák között helyet kapott egy Naim Uniti Star, egy Cambridge Audio Edge A, egy Cambridge Audio CXA61, egy NAD C368, egy Cambridge Audio CXN v2, egy Cambridge Audio CXUHD, egy Denon AVR-X2700H, és egy NAD T778. A sztereó rendszerekben a hangsugárzókat Mission QX-2 mkII, KEF Q350 , Elac BS 403 Vela és Sonus faber Sonetto II dobozok képviselték. Az olcsóbb házimozi összeállításban két pár KEF Q350, egy Q650 center és két Taga Harmony TSW90. v4, a drágább felállásban pedig két pár Sonus faber Sonetto II, egy Sonetto Center II és egy ELAC Debut SUB 3030 volt a segítségünkre.

A meghallgatás alatt két csatornán a sztereó hangtér változásait figyeltük. Mozin elsősorban az AVR-ek előadását, a centersugárzóknál pedig a központi csatorna változásait kerestük, mivel filmek esetében gyakran a középső hangsugárzó kapja a legnagyobb szerepet, de kíváncsiságból a subwoofer alá is beraktunk egy garnitúra Booster rezgéscsillapítót. A teszt során első alkalommal mindig az elektronikák alá helyeztük az alátéteket, majd a hangsugárzók alá is bekerültek a csillapítók, így külön és együtt is tudtuk vizsgálni azok hatását. Elektronikák esetében a 4 darabos készletet alkalmaztuk, az állványos és centersugárzóknál azonban 3 darab elégnek bizonyult, mivel a hangsugárzók súlya nem indokolta a 4 darab használatát, illetve a 4. párna behelyezése sem volt további hatással a hangra.

Két csatornás zenékkel és sztereó rendszerekkel kezdtünk, ahol az olcsóbb összeállításoktól haladtunk a drágábbak felé. Kezdésnek a Cambridge Audio CXA61-et és a NAD C368-at cserélgettük a Cambridge Audio CXN v2 mögött, a hangsugárzók közül pedig a Mission QX-2 mkII és a KEF Q350 váltotta egymást. Mindegyik párosítást először önmagában, majd a forrás és az erősítő alá helyezett Booster csillapítókkal, végül pedig a hangsugárzók alá helyezett párnákkal is meghallgattunk. Tapasztalatainkról összefoglalva írunk, mivel leginkább csak a valóban jól észrevehető, hallható változásokat szeretnénk kiemelni.

A CXA61 és a Mission párosa önmagában egészen jó, élénk hangú előadók, de a felső tartomány egy kissé tolakodóbb, mint azt kellemesnek mondanánk. A Booster Kinetic alátéteket a forrás és erősítő alá helyezve a hang kissé melegebbé és dögösebbé válik. A Mission dobozait is megtámogatva az alátétekkel a korábbi változások megmaradnak, de határozottabbá válnak. Az eddig kissé zavaró felső tartomány egy kicsit visszafogottabban jelenik meg, ami határozottan kellemesebbé teszi az előadást. A Kinetic alátéteket a Fluidumra cserélve érdekes változásokat fedezünk fel. A korábbi kissé meleg és dögös megszólalás helyét egy precízebb és részletekben gazdagabb hangzás veszi át, ami térben is nagyobb szélességet és mélységet mutat.

A Mission dobozokat félretéve a KEF Q350-nel is ugyanezt a kört teljesítjük. A változások itt is egészen jól érzékelhetők, a Kinetic és a Fluidum alátétek közötti különbség ebben az esetben is nagyon hasonló eredményeket hoz. A KEF finomabb és pontosabb hangú, mint a Mission, de a Kinetic alátéttel itt is kissé dögösebb, a Fluidummal pedig pontosabb és részletesebb előadást kapunk.

Árban és kategóriában feljebb lépve a Naim Uniti Star következett, amelyhez a Sonus faber Sonetto II hangsugárzókat párosítottuk. A Naim Uniti Star kellemesen meleg hangjában az alsó tartomány önmagában egy kissé hangsúlyos, de rendkívül szerethető. A Booster Kinetic alátétekkel azonban ez nem vált még hangsúlyosabbá, mint ahogy azt vártuk, inkább egy kis plusz dinamika és jobb térérzet került előtérbe. A Fluidum alátétekre váltva a hangsúlyos mélyeket egy pontosabb, levegősebb előadás váltotta fel, az énekhang és a tér pedig még tovább javult.

Újabb lépés és a Cambridge Audio Edge A következett, ami elé ismét a CXN v2-t fogtuk be, mögé pedig először a Sonetto II-k kerültek. A tapasztalatok nagyon hasonlóak, mint a Uniti Star esetében, azonban itt a mély hangokban kisebb változásokat tapasztaltunk, ami feltehetően annak köszönhető, hogy ebben a felállásban már eleve visszafogottabb és pontosabb az alsó tartomány. A Sonett II-t az Elac BS403 Vela-ra cserélve a karakter kissé változik. Az Elac alapból lágyabb mélyeit a Kinetic alátétek feszesebbé teszik, a Fluidum csillapítókkal pedig az eddig sem kis méretű színpad tere nő még tovább minden irányba, a felső tartomány részletessége és gyorsasága pedig már elképesztő.

A sztereó rendszerek után áttértünk a sokcsatornás mozikra, ahol az olcsóbb installációval kezdtük a meghallgatást. Az összeállítás elején a CXUHD kapott helyet, ami mögé a Denon AVR- X2700 került, a hangkeltők szerepét pedig a KEF Q350 frontok és hátterek, Q650 center és TAGA mélysugárzók kapták. A rendszer hangja csillapítók nélkül is egészen kellemes, levegős, nyílt és részletes, bár kissé súlytalan. A Booster Kinetic alátéteket az elektronikák, majd a hangsugárzók alá téve a kezdeti hangzás dögösebbé és dinamikusabbá válik, azonban a kellemesen szellős megszólalás megmarad, de a kezdeti súlytalanság nagy része eltűnik. A Kinetic alátéteket a Fluidumokra cserélve a tér mérete minden irányba megnyúlik, a hangok térbeli részletessége pedig még határozottabban jelenik meg.

Moziban is kategóriát lépve következett a Cambridge Audio CXUHD – NAD T778 – Sonus faber Sonetto – Elac összeállítás. Az önmagában is nagyon meggyőző mozihang ez esetben is tudott előre lépni a Booster Kinetic alátétekkel. A hatás itt is jól érzékelhető, bár kevésbé jelentős, mint az olcsóbb összeállítás esetében. Az egyik legnagyobb meglepetést talán a center okozta, ami az alátétekkel felturbózva a korábbinál is határozottabb beszédhanggal szolgált. A Fluidum alátétekre cserélve a korábbi papírforma maradt. A részletesség nőtt, az effektek határozottabbak, a tér pedig nagyobb, mint korábban.

A meghallgatás végén egy szett Booster alátétet beraktunk az ELAC Debut SUB3030 mélysugárzó alá is, mivel a gyártó subwooferek alá is javasolja az alkalmazásukat. A hatás itt sem maradt el, azonban ez esetben a Kinetic modellek jobban teljesítettek. Az alátétekkel ELAC hangjából eltűnt a korábban tapasztalható kis „maszatosság”, a mélyek feszesek és pontosak és már közelítenek egy jobbnak nevezhető zárt mélysugárzó előadásához.

A Booster alátétek mindegyik rendszerben és felállásban jól hallható változásokat hoztak, de a legfeltűnőbb változás az volt, amikor a párnákat kivettük a készülékek alól. A visszalépés ilyenkor jobban érzékelhető volt, mint a javulás az alátétek behelyezése után. A régi mondás itt is beigazolódott; a jót könnyű megszokni.