Bárány farkasbőrben – Samsung QE55Q7F QLED TV teszt

A Samsung mostanában külön utakon jár a prémium kategóriás tévéit illetően és talán az egyetlen gyártóként nem állt be az “OLED vonalba”, ezért kíváncsiak voltunk, hogy mit  tudnak a gyártó QLED elnevezéssel ellátott felső-kategóriás készülékei.

Már önmagában a QLED elnevezés azt sejteti, hogy a Samsung ezeket a modelleket az OLED ellenfeleként küldte harcba a piacon, de valóban vetélytársa lehet a QLED az OLED technológiának? Az utóbbit a legtöbb gyártó (a Samsungon kívül) már szinte kötelezőnek tekinti a felső kategóriás készülékeiben, ezzel szemben a QLED elnevezéssel ellátott panelek csak a Samsung készülékeiben vannak jelen.

Az OLED technológia lényege röviden az, hogy minden pixel fényereje külön szabályozható, illetve szükség esetén külön-külön kikapcsolható, így könnyedén a tökéleteshez közeli fekete megjelenítésére képes, ráadásul a felhősödésre vagy fényszivárgásra sem ad lehetőséget, mivel nem kell hozzá külön háttérvilágítás. Ezzel szemben a jelenlegi QLED néven kapható technológia, lényegében egy hagyományos LCD megjelenítőt takar, különálló háttérvilágítással, melyet felruháztak egy Quantum Dot (QD) réteggel. A Quantum Dot mikroszkopikus részecskéi megfelelő spektrumú fény hatására működésbe lépnek, ezzel valóságosabb színeket, nagyobb fényerőt, jobb képminőséget és nagyobb betekintési szöget hivatottak létrehozni.

Tesztünkhöz egy QE55Q7F UHD modellt találtunk, mely segítségével próbáljuk kideríteni, hogy valóban az OLED ellenfelének tekinthető-e a QLED technológia vagy csak egy jól eltalált marketing elnevezést takar.

Megjelenés

Azzal kell kezdenünk, hogy Q7F egy nagyon szép TV és simán szobadíszként funkcionálhatna. Szemből a keret nélküli megjelenés dominál, de a gyártó nagy figyelmet fordított a hátsó részre, így ha nem a fal közelében (vagy a falon) kerül elhelyezésre a készülék, akkor is gusztusos a megjelenés. Kiemelendő, hogy a hátoldalon a csatlakozók száma eléggé mérsékelt, nagyjából semmi nem található rajta. A Samsung a csatlakozókat és az elektronika jelentősebb részét egy külön dobozba rakta, amit One Connect névre keresztelt. Ezzel a megoldással a megjelenítő mindössze egy darab kábellel csatlakozik a dobozhoz, a kábel így sokkal könnyebben elrejthető, továbbá ezzel a megoldással sikerült a készülék vastagságát csökkenteni, pontosabban egységesen vékonnyá tenni.

A TV elegáns V alakú talpon áll, ami jól harmonizál a panel körül körbefutó vékony fém szalaggal, de természetesen a falra is felszerelhető. A falra szerelésnél kap igazi jelentőséget a gyártó One Connect megoldása, mert ehhez a modellhez, még az eddigieknél is vékonyabb (sőt a gyártó szerint már láthatatlan) kábelt mellékeltek. Meggyőződtünk róla, hogy mellékelt kábel valóban nagyon vékony, de a láthatatlantól azért még messze van, mindenesetre az tény, hogy könnyebb elrejteni, mint a hagyományos megoldásokkal ellátott készülékeknél, arról nem beszélve, hogy a tápkábel eltüntetése sokkal több fejtörést okozhat.

A One Connect egységen helyet kapott négy darab 2.0-ás HDMI, melyek közül egy ARC képes, három darab USB 2.0-ás jelzéssel és van még egy SPDIF optikai kimenet, egy Ethernet csatlakozó és egy CI+ aljzat. Önmagában a kábelelrejtés miatt vannak fenntartásaink a One Connect megoldással kapcsolatban, de tény, hogy sokkal egyszerűbb a kábelek dugdosása ezzel a megoldással főként akkor, ha a TV a falra kerül.

Bekapcsolás és menü

A bekapcsolást követően a Q7 menüje egész gyorsan használható, kifejezetten örülünk, hogy nem kell perceket várni, mint például az Android TV esetén. Itt a Samsung saját fejlesztésű Tizen névre keresztelt okostévé-rendszere dolgozik, ami első ránézésre nem tűnik rossznak és a sebességével sincs baj, de kicsit jobban megvizsgálva már feltűnik pár zavaró dolog. A kezelőfelület kissé zsúfolt, így használata megszokást igényel, a felépítés helyenként kissé logikátlan, bár ez szokható és nagy segítség a teljes körű magyar nyelvű támogatottság.

A mellékelt távvezérlő elegáns és minőségi darab, a szokásosnál kisebb méretű és gombokból csak néhány található rajta. A menüben navigálást a távvezérlőn lévő tárcsa segítené, ami néha egészen jól működik, de előfordult, hogy a hagyományos “nyíl gombok” jobb kezelhetőséget biztosítottak volna. A véletlen mellényomás szinte garantált a legtöbb esetben, ezért az ingyenesen letölthető távvezérlő alkalmazást mi jobb megoldásnak tartjuk.

A TV-ben található egy beépített használati utasítás, ami jelentősen megkönnyíti a kezelést és főként a kezdeti beállítások alkalmával lehet nagy segítségre. Az ismerkedést folytatva következtek az online tartalmak, ahol szintén senki ne számítson egy Play áruház szintű kínálatra. A 100-nál kevesebb lehetőség között azért a népszerűbb alkalmazások helyet kaptak, mint például a YouTube, Netfllix, Amazon, Deezer, vagy Spotify és bekerült néhány alapszintű játék, de ezek inkább csak egy alkalommal szórakoztatnak, mint hosszabb távú kikapcsolódásra nyújtanak megoldást.

Képminőség

Mint tesztünk elején megemlítettük, a Samsung QLED TV-je továbbra is az LCD technológiára épül, de a Quantum Dot rétegnek köszönhetően, jobb színek, nagyobb fényerő, valósághűbb kép és jobb betekintési szögek érhetők el.

A beállítással kezdtünk, melyet saját igényeink szerint próbáltunk a legmegfelelőbben alkalmazni, mivel szerintünk a gyári képmódok mindegyike alapesetben alkalmatlan a használatra, de ez nem csak a Samsung-nál van így. A szükséges beállítások végeztével nekifogtunk a kép megítélésének, hogy vajon mire képes a gyártó QLED technológiás TV-je.

A betekintési szöget már rögtön az elején ellenőriztük és megnyugtató, hogy elég széles tartományban használható, a kép csak viszonylag szélsőséges helyzetből nézve kezd fakulni. Ugyanez már nem mondható el a feketékről, mivel igaz, hogy világosban a magas fényerő miatt nagyon szép mély feketéket látunk, de sötét környezetben egyből feltűnik, hogy ez mégis csak egy LCD TV, így a tökéletes vagy ahhoz közeli feketék megjelenítése esélytelen. Ettől függetlenül a sötét részek kellően sötétek, részletességük egész jó, de a legtöbb esetben inkább a sötétszürke funkcionál feketeként.

A kép összességében nagyon jó és megfelelően kontrasztos, a színek elfogadhatóak, bár néhány jelenet még a saját beállításainkkal is kissé harsánynak tűnik. A kép homogenitása sem nevezhető rossznak, bár egyszínű képnél néhány világosabb folt, felhősödés felfedezhető a sarkokban, de normál tartalmak esetén ez a legkevésbé sem zavaró és észrevenni csak akkor lehet, ha kimondottan erre koncentrálunk.

SD tartalmak és normál TV adás esetén elfogadható amit látunk, zajosodás csak kis mértékbe jelentkezik, a felskálázást szépen megoldja. A mozgások megjelenítése hagy némi kívánni valót maga után, bár ez nem a készülék hibája, inkább a gyenge minőségű tartalomnak tudható be, de aki ilyen TV-t vesz, az feltehetően többnyire nem ilyen tartalmakkal fogja kínozni magát és a készülékét.

HD anyagokra váltva a látvány szintet lép, a felskálázás remekül működik, a már korábbi UHD TV-k esetén tapasztalat “lágyság” itt is jelen van, de szintén nem zavaró, a mozgások megjelenítése folyamatos, semmi említésre méltó hibát nem tapasztaltunk. Ebben a felbontásban már a TV adások jónak mondhatók és szinte már megközelítik a gyengébb, lemezről érkező FHD anyagok képét, de természetesen egy jó minőségű FHD tartalom még mindig több vizuális élményt biztosít, mint egy HD TV adás.

Áttérve natív 4K (UHD) anyagokra a kép szinte megtáltosodik, a színek és a kontraszt új szintre lép és mintha a fekete is javult volna. A mozgásmegjelenítés szintén folyamatos, hibát itt sem tapasztaltunk.

Mivel a 4K szabvány részét képezi a HDR, így nem maradhattak ki az ilyen tartalmak sem, de mivel a Samsung csak a HDR10 formátumot támogatja jelenleg és a Dolby Vision-t nem, ezért csak az előbbivel tudtunk próbát tenni.

HDR anyagnál a kép megközelíti a tökéletest, a színek és a kontraszt már a hihetőség határán táncol és csak pár alkalommal zavaró. A normál filmeknél igaz, hogy nincs annyira határozottan jelen, mint egy-egy demó alkalmával és sok hétköznapi jelenetnél inkább kissé mesterségessé teszi a képet, mint természetessé. Az űrben vagy más sötétben játszódó, nagy kontraszttal rendelkező jeleneteknél ellenben kötelezővé tennénk, még akkor is, ha a megjelenő fekete nem tökéletes. A fényerőre semmilyen esetben sem lehet panasz, hagyományos tartalmaknál néha vissza kellett vennünk belőle, HDR tartalmaknál pedig a villanások és becsillanások időnként már idegesítően valóságosnak hatottak.

Sajnáljuk, hogy Dolby Vision formátummal (vagy a hamarosan érkező, a Samsung által preferált HDR10+ formátummal) nem volt módunk kipróbálni a Q7-et, mivel a korábbi tapasztalataink alapján a Dolby Vision jobb képminőségre képes, de ennek ellenére sem volt rossz amit láttunk.

A Q7-be is bekerült egy funkció, ami a hagyományos SDR tartalmakból próbál “HDR-szerű” tartalmat létrehozni, de ennek a használatát itt sem ajánljuk, hacsak nem a “buli kedvéért”, mivel ez a funkció nálunk nagyon durván eltolta a színeket és a kontrasztot, így az eredmény inkább mosolyogtató volt, mint valódi HDR tartalmat megközelítő.

Kipróbáltuk a készülék beépített médialejátszóját, amit a gyártó megújított és ott valóban egy letisztult és könnyen kezelhető felülettel találkoztunk. A fájlok és mappák könnyen áttekinthetők és időrendben akár rendezhetők, formátumok terén pedig a szokásos kép- és hanganyagokat támogatja. A teszt alatt a beépített lejátszóról elindított tartalmak minőségére nem volt panaszunk, szépen tette a dolgát, olcsóbb külső médialejátszót önmagában nem érdemes mellé venni, csak akkor, ha a kép- és hangformátumok támogatottsága nem lenne elég.

Hangminőség

A gyártó specifikációja szerint a készülékbe egy 40 wattos és 4.2 csatornás hangrendszer került, ami papíron nagyon jónak tűnik, de a valóságban sajnos azt tapasztaltuk, hogy semmivel sem jobb, mint bármilyen más TV esetén.  Azt nem tudjuk pontosan, hogy a rejtett hangszórók, a vékony kialakítás vagy ezek együttese miatt, de a hang kissé tompa, a mély hangok szinte teljesen hiányoznak a megszólalásból és a térhangzás sem akar térben megszólalni, inkább csak a képernyő környékéről érkezett hang. Jó hír ellenben, hogy a nagyobb hangerő esetén sem találkoztunk kellemetlen rezonanciával vagy torzítással, az összerakás minőségét ezen a téren sem érheti panasz, bár sejtjük, hogy nagy hangerőn viszonylag kevesen fogják használni a Q7-et és akinek a hangminőség kicsit számít, az beruház egy valamilyen hangrendszerbe a TV mellé.

AVM értékelés
  • Kivitelezés
  • Kinézet
  • Hang
  • Kép
  • Ár/érték
3.8

Összefoglalás

AV-Magazin: TETSZETT

Ahhoz képest, hogy a Samsung a Q sorozat készülékeit a prémium kategóriába sorolta és ennek megfelelően árazta, mi a Q7-ben egy nagyon jó LCD TV-t ismertünk meg, de ennél nem többet. Azt semmiképp nem tudjuk kijelenteni, hogy a jelenlegi QLED technológia az OLED vetélytársa lenne, mivel az előbbi az utóbbit csak fényerőben tudta lekörözni, ami kétségtelen előny, de a felhasználók többsége általában nem fényárban szokott TV-t nézni, mikor ez egyértelműen előnyt jelentene. Szerintünk a valódihoz közelítő fekete nagyobb ütőkártya az OLED kezében, mint a magasabb fényerő a QLED esetén, mivel a HDR anyagoknál időnként már túl erős is volt néhány villanás és csillanás. Nem is igazán értjük, hogy a gyártók miért hajszolják magukat és egymást további fényerő-versenybe.

A kép általánosságban jónak nevezhető, de ha a piac többi LCD résztvevőjéhez hasonlítjuk, akkor még a kiváló jelző is helyénvaló lehet. Menürendszere gyors, de zsúfolt és helyenként logikátlan, hangja a TV-s mezőnyben teljesen átlagosnak mondható, ezért ha valaki egy kicsit is jobb hangminőséget szeretne, akkor számolnia kell egy különálló hangrendszer beszerzésével. A legnépszerűbb online tartalmak és alkalmazások egyszerűen elérhetőek, a kínálat igaz nem túl nagy, de “okostévé fronton” teljesen átlagosnak mondható.

Nagyobb hiányosságnak tarjuk a HDR formátumok alacsony támogatottságát, ahol igaz, hogy a Samsung most próbálja saját formátumát népszerűsíteni, de addig elfért volna még más is az alapnak számító HDR10 mellett. Kinézetét, minőségét és szolgáltatásait tekintve nyugodtan rábólinthatnánk, hogy simán a prémium kategóriában a helye, amit mostanában teljesen elhódítottak az OLED modellek, de képminőségét tekintve inkább csak az LCD TV-k legfelsőbb kategóriájában kaphat helyet.

A Q7-tel összességében elégedettek voltunk, pár apróbb negatívumot leszámítva, de a mellékelt árcédula miatt csak egy tetszett jelzővel tudjuk illetni, mivel ebben a méretben és árkategóriában már kapható OLED panellel szerelt TV, de nagyon hasonló minőségű LCD TV-t is láttunk alacsonyabb áron.

Gyártó: Samsung